Mindnyájan jártunk egyszer az Akadémián!
Leraktunk minden vizsgát - no egy-kettő hiján!
Megittunk néhány ekset - s jó néhány létra bort,
A dicső firma az volt, ki szerte udvarolgatott!
Szép idő volt, jó idő volt! Kár, hogy elmúlt, jajj de kár!
Így indul Az öreg diák dala, amiben elsiratja a gondtalan egyetemi éveit a Selmecbányai Akadémián (azaz azóta valamely utódiskolában, ebből kiderülhetett, hogy én is ilyen helyre jártam).
Van, aki ezt az életformát később sem növi ki.
Van, aki igen, viszont szeret nosztalgiázni, nem csak a Bursch-nóták éneklésével, hanem sztorizgatással is.
Van, aki pillanatnyilag pedig nyakig benne van.
És persze ott az alkalmi érdeklődő is, aki (remélem) olvasni fogja a blogot.
Ezt a blogot azért indítottam, mert én is ♪jártam az akadémián♬, és láttam pár cifra dolgot. Véleményem szerint nem vagyok egyedül. Évek óta játszom a gondolattal, hogy meg kéne pár történetet osztani. Véleményem szerint nem vagyok egyedül.
Az emberek szeretnek mesélni. Blog is létezik a témában (történetmesélésre gondolok, egyetemit nem találtam). Ott van például a milstory, ahol a katonatörténeteket mesélik egymásnak, általában emberi gyengeségeket felmutató szereplőkről akik ezen folytán komikus helyzetekbe keverednek (vagy idéznek elő). De hülyékkel nem csak a hadseregben lehet találkozni, hanem az ország úgynevezett "szellemi műhelyeiben" is. A felsőoktatási intézményekben. Mindenki, aki tanult ilyen helyeken ismeri a lusta-de-kreatív diákot (a "fegyvermívest"), a szórakozott professzort, az alkoholista oktatót, az alkoholista diákot, a negyven évvel ezelőtt lemaradt oktatót, és még sorolhatnám.
Mindenki ismeri továbbá az urban legendeket. Van ilyen például az oktatóról, akinek a gazdag diák vizsgán beadott papírba becsúsztatott egy tízezrest "minden jegy kétezer" szöveggel, és az oktató eredményhirdetéskor visszadta az indexet benne az elégtelennel és a visszajáróval, vagy a hallgatólányt aki jobb ( = nem elégtelen) jegyért lefeküdt az oktatóval, aki a végén visszadta az indexét, benne az egyessel és bankjegyekkel, és még sorolhatnám a mindenütt keringő, de nem hitelesíthető történeteket.
Én valódi, megtörtént sztorikat várok az olvasóktól (én előbb-utóbb kifogyok az írnivalóból), volt és jelenlegi egyetemistáktól és azoktól akik esetleg ottragadtak és a katedráról figyelik az eseményeket.
Érdekesen tartja az órát a tanseg? Fura dolgok történtek a vizsga során? Elmebeteg feladatbeadás? Írj!
rongyfiliszter[kukac]gmail.com (csak legyen igaz)
(Az első történet nemsoká várható, csak össze kell szedni magam)
egy rongy filiszter (akinek a blog.hu-s szerkesztőfelületet még nagyon szoknia kell)
♩Selmec, Selmec, sáros Selmec, te vagy az oka mindennek...♫
